A primer energiafelhasználás és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése a mi generációnk számára a legnagyobb kihívás. A Wavin Tempower egy olyan felületfűtési és -hűtési rendszer, amely egyszerre teljesíti napjainkban a növekvő komfortigénnyel, valamint az energiamegtakarítással szemben támasztott követelményeinket.
Egy átlagos háztartás összköltségének több mint a felét a fűtés teszi ki. Fűtési költségeink csökkentésének egyik lehetséges útja például az épület hőszigetelésének a javítása. Ennek előnye, hogy a hőveszteség csökken, így a fűtéshez kevesebb energia szükséges. Hátránya, hogy az éjszakai hőcsere lecsökken, ami nyáron az épületben magasabb hőmérsékletet eredményez. Az energiatakarékos helyiségklimatizálás kellemes komfortérzetet nyújtó modern megoldását a felületfűtési és -hűtési rendszerek jelentik. Ezen rendszerek üzemeltetése alacsony energiaköltséggel jár, ezen felül a huzathatás csökkenése és a majdnem teljes zajmentesség számos előnyt biztosít más rendszerekkel szemben.
A felületi rendszerek fűtési/hűtési teljesítményében a sugárzási és a konvekciós arány 2/3-1/3. Ventilátorokat és fúvókat nem használ, ezért sem huzat, sem zaj nem keletkezik. Emellett a hőközlő folyadék hőmérséklete csak kevéssel van a teremhőmérséklet felett, illetve alatt. Ez kedvez a megújuló energiaforrások alkalmazásának, mint pl. a geotermikus energia felhasználása hőszivattyú segítségével.
Az ember hőkomfortérzetét a DIN EN ISO 7730 szabvány írja elő. Ez a szabvány olyan jellemzőket határoz meg, amelyben az emberek nagy része kellemesen érzi magát. Az emberi komfortérzetet egy adott térben vagy épületben sok különböző tényező befolyásolja.
Az 1. ábra a legfontosabb befolyásoló tényezőket ábrázolja. Az utóbbi évtizedekben, elsősorban a 80-as években, sok kutatási projekt folyt a helyiségklíma és a komfortérzet kapcsán. Ezek célja a helyiségen belüli komfortérzet klimatikus feltételeinek meghatározása. Az ebből nyert eredményeket beépítették a nemzeti és a nemzetközi szabványokba (DIN EN ISO 7730 és DIN EN 15251), amelyek a tervezők és építészek, valamint az építtetők energetikai számításainak fontos információs forrásai.
A vizsgálatok szerint az emberi komfortérzet 100%-ban ugyan sosem egyezik meg, mégis nagy százalék érezheti magát kellemesen egy meghatározott paraméterekkel rendelkező rendszerben. Felületfűtéssel és -hűtéssel biztosítható egy olyan helyiségklíma, amely állandó és kellemes komfortérzetet jelent. Egy személynek a helyiségben érzett szubjektív hőmérsékletérzete az úgynevezett operatív helyiség-hőmérséklet, 1 °K-kal magasabb lehet az optimális helyiség-hőmérséklethez képest, és 2/3-ban sugárzási hőmérsékletből, valamint 1/3-ban a levegő hőmérsékletéből áll össze. Ez a hatás eszközöket és költséget takarít meg.
Falhőmérséklet és a léghőmérséklet különbsége 4 °K
Láb- és fejmagasság között 2 °K
Sugárzási aszimmetria 4 °K
Az ennek következtében bekövetkező légsebességek és azok örvénylései huzathatást okoznak, amely a hőmérséklet-növekedés következtében egyre nagyobb lesz.
Egy személy komfortérzetének egyik fontos tényezője a helyiség hőmérséklete. Azt, hogy egy megfelelő helyiséghőmérsékletnél jó komfortérzet keletkezzen a PMV-mutató (Predicted Mean Vote) tükrözi. Ennek a mutatónak a képzésénél nemcsak a helyiséghőmérséklet játszik fontos szerepet, hanem a ruházat, a tevékenység, a környező felületek sugárzási hőmérséklete és még számos tényező. A felületek és a helyiség levegőjének hőmérséklete lehetőleg közel álljon egymáshoz. Ha csak a felületek és a helyiség levegőjének hőmérsékletét vesszük figyelembe, a komfortérzet tekintetében a következő vázlatos összefüggés mutatkozik. (2. ábra)
Az ábra megvilágítja egy adott komfortérzet különféle peremfeltételeinek az összefüggéseit. Ha a léghőmérséklet túl magas vagy alacsony, a komfortérzet nem megfelelő. Szintén nem biztosított a komfortérzet, ha a környező felületek hőmérséklete túl alacsony. Csak legfeljebb 6–8 °K-es hőmérséklet-különbség (Δϑ) esetén alakulhat ki a megfelelő komfortérzet.
Egy további meghatározó tényező, amely egy helyiségben a komfortérzetet nagyban befolyásolja, ez pedig a légnedvesség. A levegő csak egy bizonyos fokig képes nedvességet felvenni. A relatív légnedvesség (%-ban) az abszolút légnedvesség és a maximális lehetséges légnedvesség (g/m2-ben) arányát adja meg a hőmérséklet függvényében. Hogy milyen szűk tartományba esik a komfortmező, azt a 3. ábra jól mutatja, a legtöbben pedig a 40–60% relatív légnedvességet részesítik előnyben.
A sugárzó felületi rendszerek szabályozzák a helyiség hőmérsékletét, de nem szabályozzák a légnedvességet. Az épületek klimatizálásánál – főleg nyáron – ezt figyelembe kell venni. Nyáron a kellemes komfortérzethez 50–60% relatív légnedvesség szükséges. A relatív légnedvességet a külső légnedvesség, valamint az épületben tartózkodó személyek száma és aktivitása is befolyásolja (pl. pihenés, mozgás, sport).
A légsebesség szintén befolyásolja egy helyiségben a komfortérzetet. Túl magas légsebességek huzatot okoznak, mely zavaró, sőt egészséget károsító is lehet. Ugyanez vonatkozik a légörvénylés fokára, amely a légmozgás ingadozását jellemzi. Minél egyenletesebb a légmozgás, annál hosszabb ideig érezzük a helyiséget komfortosnak.
Ahhoz, hogy a huzatjelenségeket minimalizáljuk, a felületfűtési és -hűtési rendszerek jelentik a legjobb megoldást. Az alacsony felületi hőmérsékletek következtében csak kismértékű hőáramlás lép fel. Más rendszereknél, amelyek fúvókkal dolgoznak, a légáramlattól mindig megfelelő távolságban célszerű tartózkodni, mert a nagy kilepő levegősebesség és az alacsony kilépő levegő-hőmérséklet a helyiségben található emberek egészségét veszélyezteti.
A Sentio rendszert úgy alakították ki, hogy a felületfűtés és -hűtés telepítése intelligens és könnyű legyen. A Wavin korábbi szabályzóinak sikereire építve a Sentio termékcsalád egy központi vezérlőegységet (CCU), bővítőegységeket, helyiség termosztátokat és érzékelőket, egy alkalmazást, valamint egy intuitív LCD érintőképernyőt tartalmaz. Összességében a Sentio egy nagyon egyszerűen telepíthető, kényelmes fűtési és hűtési megoldást kínál.